Kiscserkészek a kelebiai erdőben

A szövetségi kiscserkész-mintatábor zsongott a lelkes gyerekektől. Érkeztek Szabadkáról, Temerinből,
Horgosról, Muzslyáról, Martonosról, Gunarasról, Csanatvérről. Remek alkalom volt ismerkedésre és
barátkozásra úgy nekik, mint ahogy a törzs tagjainak is. A napi programok és játékok segítettek
öszekovácsolni a különböző helyről jötteket, így olyan ismeretségeket létesítve, amelyek másképp nem
biztos, hogy létrejöttek volna. A sokszínűségük a tapasztalattól és a származási helytől eltérően a
korosztályban nem annyira nyilvánult meg; 8-tól 11 éves gyerekek alkották a kicserkész-hadat.
Az aktuális napostiszt minden nap arra törekedett, hogy a betervezett program követésén keresztül az
altábor céljaihoz közelebb jussunk: megismertessük a gyerekeket egymással és a cserkészettel.
Már a kiscserkészek érkezésének másnapján útnak indultunk, hogy Iluska kötényét keresve a
Mórahalmi “patakban” mi is megmártózzunk kicsit. Fáradhatatlan energiával úszkáltak a gyerekek
mindenfelé, még szerencse, hogy a kiscserkész-őrsvezető jelöltek is ott voltak segíteni kordában tartani
őket. Ha az úszkálás nem is, de a csúzda mindenképp ok volt arra, hogy ez a nap az egyik
legszebbikként maradjon meg mindenki emlékezetében. A másik, az utolsó tábortűzön sokat emlegetett
program a közös nagytábortűz volt, amire rendesen felkészültünk a jelöltekkel együtt. Törp-makarónit
követelve táncoltuk közbe a nagy tábortüzet, hogy mindenki láthassa, milyen szép számmal összegyűlt
Kelebián a szövetség utánpótlása.
A jelöltek főleg a foglalkozásokon keresztül biztosították a kellő tudást, játékot és barátkozást az
őrsöknek. János Vitéz története ölelte körbe és adott értelmet a különféle programoknak, így a
tábortüzek is Jancsi, Iluska, és a többi mesehős társaságában és vezetésében teltek el.
A tábor folyamán a gyerekeknek alkalmuk volt még közös szentmisén, stafétajátékokon, vizeslufi-
csatán, daltanuláson, kézműves foglalkozáson és különféle érdekesebbnél érdekesebb aktivitásokon is
részt venni, aminek köszönhetően minden táborban eltöltött nap emlékezetessé vált.
Szerencsére az időjárás is kedvező volt, egyedül az utolsó este tartogatott egy kis szeles-villámos
zivatart, de a nagy őrsi sátrak bebizonyították, hogy vízhatlan menedéket biztosítanak a minden este
esti meséktől elszenderedő kékkendősöknek.
Mindenki kicsit fáradtan, de láthatóan élményekkel teleszívódva indulhatott a végén haza, ami
bizonyítja, hogy a tábor céljául kitűzött célokat a törzs és a jelöltek közös erőfeszítésének köszönhetően
sikeresen elértük, és egy tartalmas, de ami még fontosabb, gyümölcsöző nyarat tudhatunk magunk
mögött.