Végre valahára elérkezett ez a nap is, amikor 8 ember azzal a céllal indult útnak, hogy felépítsen
egy VARÁZS tábort Magyarországon, Kelebia határában, az erdőben. 7-en érkeztünk Vajdaságból, Géza
pedig a Kárpátaljáról csatlakozott hozzánk. Gyors terepszemle után neki is fogtunk az építkezésnek.
2 nap állt rendelkezésre, hogy előkészítsük az altábor helyét közel 40 fiatalnak, amit annak
rendje és módja szerint el is végeztünk. A gyermekek megjöttek, és megkezdődött a sürgés-forgás.
Először felvontuk a frissen elkészült zászlót, ezzel megnyitottuk a tábort. Miután a 11 településről
megérkezett 37 gyermeket összevegyítve 3 fiú és 5 lány őrsbe beosztottuk, megkezdődött a sátrak
felállítása, körlet kitakarítása, körletkapu és a kerítés megépítése. Az első nap erről szólt. És persze a
kihagyhatatlan bemutatkozó tábortűzről.
A tábori keretmesénkben a törzs volt a világ minden részéről érkezett nagy varázsló, akik azért
jöttek, hogy a fiatalokat megtanítsák, cserkészként hogyan lehet ezt a világot egy kicsit jobbá tenni.
Nálunk nem csak olyan varázsló tanoncok voltak, akiknek zöld kendő volt a nyakukban. Olyanok
is jöttek, akik csak néhány hónapja ismerkednek a cserkészettel. Megtanultunk több féle csomót,
többféle tűzfajtát és tűzgyújtási módot, megtanultunk makramé csomózni, valamit a cserkész alaki
fontosabbjait, az étkezés előtti- és utáni imákat, emellett új- és régi énekeket, játékokat, és nem utolsó
sorban kipróbálhattuk magunkat egy remek akadálypályán. Részünk volt vizes játékokban, erőnléti és
ügyességi játékokban, és a cserkésztábor kihagyhatatlan elemeiben, métában és számháborúban is.
Pénteken, a tábor utolsó előtti napján szegedi Vadonlakó cserkészek érkeztek hozzánk, akik
megmutatták nekünk hogyan kell vadonban menedéket építeni, szikravetővel tüzet gyújtani, iránytű
nélkül meghatározni az égtájakat, és sötétben közlekedni az erdőben és tisztáson. Mindezen
programokkal és egy közös szentmisével igyekeztünk feltölteni a gyerekeket és magunkat is testileg
lelkileg tapasztalattal és élményekkel.
A tábor több napján látogatott el hozzánk a Felnőttképző altábor, hogy belátást nyerjenek egy
tábor folyamatába, programok megszervezésébe és lebonyolításába, csúszások és kellemetlenségek
megoldásába. Mert nincs tábor, melyben mindig minden tökéletes. Viszont emberek vannak, akikkel
bármi tökéletessé varázsolható. Ezúton is szeretném megköszönni mindenkinek, aki ebben segítette
altáborunkat!

Varga Norbert st., altábor parancsnok
14. sz. Szent Imre herceg cserkész csapat