Kalandok Robin Hood erdejében és az örök barátságok szövődése

A cserkészetnek van egyfajta különös ereje, egyedi varázsa. Ezért olyan fontosak nekünk, cserkészeknek ezek a táborok. Mert ez a pár nap, amit együtt töltünk, nem csak a kötelezőkről szól, arról, hogy mindenkit megtanítsunk szorító nyolcast kötni vagy tüzet rakni. Persze ezek is fontosak, hiszen nélkülözhetetlen a cserkésztudás, hogy a közösség felavatott tagja lehess, de éppoly fontos számunkra a kapcsolatok kiépítése és az élmények gyűjtése. 

Így hát, 2024.07.21-től 26-áig tartó cserkésztábort szerveztünk, három csapat, a szabadkai 52. Kosztolányi Dezső cs. cs.,  a magyarkanizsai 56. Hunyadi János cs. cs. és a horgosi 11. Nepomuki Szent János cserkészcsapat részvételével Ormon. A programokat igyekeztünk minél színesebbé tenni. Szóval amellett, hogy igyekeztünk a jelölteket felkészíteni és a megfelelő tudással felvértezni, hogy készen álljanak a próbáztatásra és ezáltal kiscserkészként és cserkészként fogadalmat tehessenek, bőven szántunk időt a szórakozásra. Egyik nap például délelőtt egy sétával indítottunk, ugyanis a malomtól gyalog mentünk el a tájházig majd vissza. Érdekes volt betekintést nyerni abba, hogyan is éltek régen az emberek, hogy elfértek mindössze egy pici szobában és egy konyhában, hogy a gyerekek mivel játszottak. És bár a délelőtti séta nem volt egy nagy táv, a meleg miatt egész jól esett mindenkinek a délutáni fürdés a medencében. Idő közben jókat ettünk (hiszen ez elmaradhatatlan, a cserkész mindig éhes!) és sokat beszélgettünk. Természetesen a méta és a számháború sem maradhatott el, illetve a jó időnek köszönhetően a vizes játékok sem, ami mindig vizicsatába torkollott. Ezeken a nagy játékokon nem csak a gyerekek, hanem mi vezetők is igyekeztünk részt venni, és mi tagadás jó volt újra önfeledten játszani velük. Mindemellett kézműveskedtünk és új dalokat is tanultunk. Mivel tűztilalom van, a tábortüzeket különleges módon, fáklyák segítségével tartottuk meg minden este, de szerencsére ez nem rontott az élményen és meg kell mondjam született pár igen kreatív tábortűzi szám ez a pár este alatt. A tábort pénteken, ahogyan azt szokás, szentmisével zártuk.

Ez idő alatt rengeteget tanultunk egymástól, nem mindig volt könnyű és zökkenőmentes a három csapat vezetői között az együttműködés, de legalább ezáltal is fejlődtünk csapatmunkában és munkamegosztásban, illetve mindannyian közelebb kerültünk egymáshoz és jobban megismerkedtünk. 

A tábor végén pedig, amikor látjuk a gyermekarcokon a mosolyt, és ahogy büszkén mutatják a gyerekek az újonnan megszerzett kék vagy zöld kendőt a szüleiknek, tudjuk, hogy megéri. Ahogy azokért az emberekért is, akikkel a cserkészetnek köszönhetően lettünk barátok, a sok nevetésért és azokért a pillanatokért, amiket együtt élhetünk meg.

Köszönjük a támogatást a Magyar Kormánynak, ami nélkül nem tudtuk volna ilyen formában, ilyen elérhető áron és ennyi gyereknek megszervezni a tábort.

Bíró Fanni,

ŐV