Most vasárnap, az 52. számú Kosztolányi Dezső cserkészcsapat vezetői egy roppant izgalmas kiránduláson vettek részt. A hosszú szünet után, már mindenkinek jól esett egy kis időt a szabadban tölteni, így mindenki aki csak tehette eljött.
A kirándulás egy rövid buszozással indult, majd a Szabadkai homokpuszta környékén tettünk egy kellemes sétát. A túra elején kiderült, hogy ez idő alatt ügynökök leszünk, és új küldetéseken kell részt vennünk. Ám, ekkor jött a nehezítés, hiszen nem akármilyen ügynökökké váltunk…
Néhány ügynök néma (így nem beszélhetett), néhány ügynök vak (így nem láthatott), és a maradék rokkant (így nem mozoghatott, kivéve, ha valaki segített neki) volt. Ezeket a tulajdonságokat csak egy-egy küldetés során kellett felvennünk, és ezeket a kirándulás elején véletlenszerűen húztuk ki egy sapkából.
Az legelső küldetésünk egy menetirányba mutató nyíl megalkotása volt, amelyet mi magunk alkottunk és amelynek teljesítésére 3 perc állt rendelkezésünkre. A további küldetések közé tartozott még az ellenség félrevezetése, valamint a DaVinci Utolsó vacsora című festményének
újraalkotása is. Az összes „ügynök” élvezte a kirándulást.
A kirándulás alatt magunknak készítettünk ebédet is. Tüzet raktunk és szalonnát sütöttünk, úgy gondolom ezt is kivétel nélkül mindenki élvezte, hiszen ezt nevezhetjük akár a sok sikeresen teljesített küldetésünk megkoronázásának is. Ebéd után visszatértünk a buszmegállóba, majd
elindultunk hazafelé…
Mindannyian egyetérthetünk abban, hogy ideje volt már újra kis időt a szabadban tölteni.
Csodálatos élményekkel gazdagodhattunk e kirándulásnak köszönhetően is. A tanulás és munka mellett, mindenkinek jól esik elszakadni egy kicsit a hétköznapok monotonitásától és kikapcsolódni a szabadban.
Horvát Réka