Segédőrsvezető-képzés Sikaszón

A X. Erdélyi Segédőrsvezető-képző táborban jártak a vajdasági cserkészek

Szinte az egész nyaramat e köré a tábor köré szerveztem. Ha megkérdezték, hogy mik
a terveim a nyárra, akkor a listám első helyén állt Erdély és a X. ESŐK.
A SŐVK számomra már július 13-án kezdetét vette, amikor a nagy csomagokkal útnak
eredtünk. Rajtam kívül öt vajdasági, lelkes tábornokkal (őrsvezetővel) hosszú út előtt állva,
kisebb-nagyobb aggodalmakkal iramodtunk neki annak a bizonyos két hétnek. A fárasztó út
után Sikaszóra (Erdély) megérkezve, örömmel ugráltunk ki a minibuszból, és első dolgunk
volt kinyújtóztatnik elmacskásodott lábainkat. Megérkezve és szembenézve a tábor
helyszínével, már előre tudtuk, hogy fárasztó tizennégy nap lesz ez: patakkal ékesített
dimbes-dombos táj. Élve az anyatermészet ajándékával, a patakból merítettünk vizet, és
abban mosakodtunk meg. Mindig örömmel fogadom, ha a tábor helyszínét átszeli egy patak.
A víz megnyugtatott minket, ha kisebb fennakadások, nézeteltérések akadtak köztünk.
Amikor a jelöltek július 17-én megérkeztek, meleg fogadtatásban részesültek, majd
megmutattuk nekik, hogy hol lesznek elszállásolva 10 napig. Néhány nap múlva már minden
őrsnek volt saját asztala, szemetese, szerszámtartója. Büszkén szaladtak a mobilpadokkal az
ebédre, amit mindig jóízűen fogyasztottak, mivel tényleg finom, változatos ételeket kaptunk.
Az ebéd után mindenki nagyon örvendett a csendes pihenőnek, majd minden nap tanultak a
cserkésztörvényekről. A hatodik nap egy szép istentiszteleten vett részt a tábor. Keretmesés
jelenetek következtek, amiket bárki átélhet a jövőbeli ESŐK keretein belül. A tábor vége felé
közeledvén, egy próbáztatás során felmértük a gyerekek tudását. A próbáztatást követően
pedig egy gyönyörű, tartalmas és látványos záró tábortűz keretein belül a gyerekek
megkapták tábori jelvényüket, amit nyakkendőjükre tekerve hordanak. Majd mindenki
nyugovóra tért, s másnap már a táborbontás következett. Lebontottuk a körleteket, kivéve a
sátrakat. Huszonhetedikén azok is a helyükre kerültek, s azzal hogy levontuk a zászlónkat is,
véget ért a X. ESŐK is.
Nehezen, de elbúcsúztunk egymástól hosszú időre. A sok-sok kilométer megnehezíti a
találkozásokat, de az internet segít, hogy ne távolodjunk el egymástól.

Vajdaságból 23 jelölt, 3 kiképző és 4 GH-s (tábori kisegítő személyzet) vett részt a
táborban. A 2018-as segédőrsvezető-képzésben összesen 99 jelölt, 12 kiképző és 19
tábornok volt jelen a Romániai Magyar Cserkészszövetségből és a Vajdasági Magyar
Cserkészszövetségből.
Két hét volt, de mindössze néhány napnak tűnt, és a sok élményt alig tudtuk
hazahozni. Idővel biztos sok minden elfelejtődik, elhalványulnak az emlékek, de a legszebb
élmények örökké élni fognak emlékezetünkben.

Romoda Zsóka őrsvezető
16. sz. Szilágyi Erzsébet cserkészcsapat, Csantavér